Ez a csendélet a csendes otthonosság érzését sugározza; a kompozíció a mindennapi tárgyak gondos elrendezése. Egy sötét, karcsú palack áll a háttérben, formája visszhangozza egy kerámia kancsó elegáns íveit. Az előtérben egy érintetlen fehér kendő dominál, melyen élénk elemek gyűjteménye nyugszik. A rubinvörös ribizli fürtjei kiömlenek egy talapzatos tálból, melynek színe élesen kontrasztban áll a környező sarkantyúvirágok élénk narancsával és sárgájával. A művész fényhasználata figyelemre méltó, a finom árnyékok határozzák meg a formákat, derűs és elmélkedő légkört teremtve. A festmény egyszerre tűnik egyszerűnek és mélyen átgondoltnak, arra invitálja a nézőt, hogy álljon meg, és értékelje a hétköznapi dolgokban fellelhető szépséget. A ecsetvonások láthatóak, tapintható minőséget kölcsönöznek, ami tovább fokozza a festmény vonzerejét. Ahogy a fény felfogja a tárgyak felületét, a formák és színek csodálatos kölcsönhatását hozza létre, a mélység érzetét keltve.