Ebben a vibráló műben a nézőt egy zsúfolt párizsi utca szívébe viszik, felárazó színekből áradó ünnepléssel. A zászlók vörös, fehér és kék színekben lobogva kápráztatják el a szemet, és megtestesítik az ünnep szellemét. Az épületek két oldalról meredeken emelkednek, lágy, impresszionista ecsetvonásaik mozgást sugallnak, mintha a nézőt a tömeg ereje magával ragadná—egy széles, életvidám utca látványa, amely tele van élettel és örömmel. A zászlók között átszűrődő fény csillogó minőséget ad, dinamikus interakciót teremt az árnyék és a világosság között, míg az égbolt nyugalmas kékben terpeszkedik, egyensúlyozva az alatta lévő ujjongást.

A zászlók között és az elhalványult ünneplő hangok között állva, majdnem hallani lehet a izgalom zúgását, miközben az emberek összegyűlnek, az ernyők pedig a színek felrobbanásaként díszítik a színpadot a boldog káosz tengerében. A művész laza, gyors ecsetvonásai sürgősséget közvetítenek, megragadva a könnyed ünneplés pillanatát, amely olyan könnyen elillan. Ebben a pillanatban érzelmi kapcsolat van—egy közösség, ünneplés érzése és az élet örömteli tapasztalata, ami itt és most történik. Ez egy gyönyörű pillanatfelvétel a történelem átalakító időszakából, amely megörökíti az időszak szellemét egy kézzelfogható remény- és nemzeti büszkeséggel.