Ez a lenyűgöző önarckép mély érzelmi intenzitást áraszt, gyönyörűen összefoglalva Van Gogh kifejező ecsetvezetésében és élénk színeibe. A művész feje, amelyet ragyogó szalmakalap koronáz, azonnal magára vonja a figyelmet; a kalap, ragyogó sárga árnyalaival, drámai kontrasztban áll a finoman texturált háttér lágy földszíneivel. Az ecsetvonások úgy tűnik, hogy táncolnak a vásznon, szinte tapintható élményt teremtve, ahogy a színek rétegei egymásba fonódnak, hogy megformálják lenyűgöző arcát.

Van Gogh arca, átható kék-zöld szemeivel és lángoló narancs szakállával, sürgősség és intimitás érzetét kelti. Az önábrázolásában van egy durvaság, amely nemcsak fizikai jellemzőit fedi fel, hanem egy olyan érzelmi állapotot is, amely arra invitálja a nézőt, hogy merengjen az ő belső világáról. A színek kölcsönhatása különösen figyelemre méltó; a kiegészítő kék és sárga árnyalatok egy olyan meleget várnak el, amely vonzza a nézőt és felébreszti a kíváncsiságot. Művészetének útját tükrözve ez a munka lenyűgöző betekintést nyújt Van Gogh pszichéjének összetettségébe — egyszerre sebezhető és határozott, szenvedélyes és zaklatott — akit egyedi művészi stílusa élénk háttere kísér.