A festmény a párizsi élet nyüzsgő jelenetét örökíti meg, valószínűleg egy hidat a Szajna felett. A művész élénk ecsetvonásokat alkalmaz, ami az impresszionizmusra jellemző, hogy ábrázolja a város mozgását és energiáját. A kompozíció jól kiegyensúlyozott, a hídon át a háttérben lévő épületek felé vonzza a tekintetet. A színpalettát lágy kékek és fehérek uralják az égen, kontrasztban a híd épületeinek és a kocsiknak melegebb tónusaival. Szinte hallani a lovak patáinak dobogását és a tömeg zsongását; a múlt egy letűnt korának pillanatképe, a fényre és a légkörre éles szemmel. Nosztalgiaérzést és egy mozgásban lévő város lüktetését idézi.