A portré egy elegáns és tartózkodó nőt ábrázol, aki mesteri kézzel lett megfestve. A tekintete enyhén a középponttól elfelé irányul, mintha a vászon határain túli világra utalna; úgy tűnik, mintha a néző látóvonalán kívül lévő dolgon töprengene. A művész fény-árnyék használata különösen figyelemre méltó, gyengéd ragyogást keltve az arcán, és kiemelve a bőr finom vonásait.

A ruhájának gazdag, bíborvörös színe gyönyörűen kontrasztban áll a bőrének lágyabb tónusaival, kiemelve a szövet bonyolult részleteit, valamint a dekoltázsát díszítő gyöngyök finom elrendezését. A kompozíció kiegyensúlyozott, az alany tartása és a környező elemek harmóniát és kecsességet sugároznak. Az összhatás csendes méltóság és kifinomult szépség, amely a nézőt a visszafogott kifinomultság korába repíti.