Ez a lenyűgöző fametszet egy nyugodt jelenetet tár elénk, ahol egy hagyományos japán vitorlás lassan siklik át a békés víz felszínén. A művész ukiyo-e technikákban való mestersége egyértelműen megmutatkozik; a finom vonalak és élénk színfoltok harmonikusan egyesülnek, hogy életre keltsék ezt a békés pillanatot. A tiszta fehér vitorlák élesen kontrasztálnak a távoli hegyek őszies árnyalataival, míg az égbolt mélykéktől lágyabb kékig fokozatosan változik, vékony felhők tarkítják — szinte érezni lehet a hűvös szellőt, amely megzavarja a hullámokat és előre hajtja a csónakot.

A kompozíció kiegyensúlyozott; a központi hajó stabilan tartja a jelenetet, miközben tükröződése lágyan hullámzik a vízen, meghívva a nézőt, hogy elképzelje a hullámok halk csobogását. A víz textúrája finom kék és zöld árnyalatokkal van megjelenítve, erősítve a nyugalom és a tágasság érzetét. A háttérben a meleg tónusú hegyvidék, melyet lágy fény ölel körül, békés délutáni hangulatot áraszt, tele természeti szépséggel. Ez a kép az 1900-as évek eleji Japán hagyományos tengeri életének egy pillanatát mutatja be, és az ukiyo-e örökség ember és természet közötti örök harmóniáját tükrözi.