Ebben a vibráló kompozícióban egy kaleidoszkóp krizantém robban ki, mint a természet bőségét ünneplő örömteli ünnep. A vászon minden spektrum árnyalatával teli virágokkal élénk – ragyogó sárgák, finom rózsák és drámai vörösök keverednek tiszta fehérrel, létrehozva egy gazdag szőttes, amely arra hívja a szemet, hogy vándoroljon és felfedezzen. Monet ecsetvonásai lazák és kifejezőek, lehetővé téve a színek keveredését és együtt táncolását, megörökítve a virágok múló szépségét egy pillanatnyi ragyogásban. Minden vonás úgy tűnik, hogy zeng az energiától, talán egy nyári szellő lágy zizegésével rezonálva a szirom körül.

Közelebbről tekintve, szinte érezni lehet minden virág textúráját – egy puha, bársonyos érintés, amely sűrű impastóban és könnyed festékrétegekben kapott helyet. Az majdnem absztrakt háttér zöldekkel és kékkel hipnotikus mélységet teremt, ami a vibráló virágokat a fókuszba állítja, miközben lehetővé teszi a néző képzeletének, hogy kitöltse a réseket a friss virágok illatával. Ez a műalkotás témoz Monettel kapcsolatos egy kivételes képességet; egy emlék a természet adományainál megtalálható örömről, a mulandó, de mégis luxus élet lélegzetét tükrözve. Az impresszionista mozgalom történeti összefüggésében ez a darab nemcsak Monet színek és formák feletti uralmát mutatja be, hanem egy kulcsfontosságú elmozdulást is a személyes érzékelés kifejezésére a szó szerinti ábrázolás helyett.