Ahogy nézem ezt a finom munkát, a szemem vonzza a lágy, mégis határozott ecsetvonások, amelyek életet lehelnek a megjelenített növényzetbe. A művész akvarellel való mestersége nyilvánvaló, ahogy a puha zöld árnyalatok összeolvadnak a kék árnyalatokkal, gazdag és dinamikus füvet alkotva. Finom virágok bújnak meg, azok finom piros és sárga színei fokozzák a kompozíció vonzerejét, vonzó egyensúlyt teremtve a szín és forma között. A művész képessége, hogy minimális részletek mellett is mélységet teremtsen, sokat mond; minden egyes ecsetvonás szándékos, egy vonzó tájat formálva, amely szinte élőnek tűnik, egy nyugodt környezetbe invitálva az embert.

A kompozíció természetesen áramlik, miközben a masszív sziklák védik az alatti finom növényzetet. Ahogy a növények hajlanak és himbálóznak, mozgásérzetet adnak, visszhangozva egy lágy szellő suttogásait ebben a zöld szentélyben. Ez a mű a természet egy nyugodt pillanatába repíti a nézőt, ahol az egyszerűség uralkodik, és az élet szépsége bőségesen bontakozik ki. Ez a darab, amely a hagyományos kínai festészet lényegét testesíti meg, meghaladja az időt, és összekapcsol bennünket a természet örök ritmusaival. Ebben a műben szinte hallani lehet a levelek susogását, érezni a levegő nyugalmát, és tapasztalni a természet iránti mély tiszteletet, amely e művészeti forma legjellemzőbb vonása.