Ez az élénk ábrázolás a rododendronbokrokat egy élénk fény- és színhatásban mutatja be, megragadva egy rejtett kert zugának buja életerejét. A művész textúrált ecsetvonásai tapintható mélységérzetet és mozgást keltenek, mintha egy lágy szellő mozgatná a virágokat és leveleket. A lágy rózsaszínek és élénk vörösek jól kiemelkednek a zöld, kék és finom sárga árnyalatokból álló bonyolult háttérből, egy nyugodt, mégis dinamikus természeti jelenetet idézve. A kompozíció a néző tekintetét egy füves ösvény mentén vezeti, amely mintha egy csendes sétára hívna ebbe a virágzó menedékbe.

Az impresszionista stílus inkább a hangulatra helyezi a hangsúlyt, mint a részletekre, lehetővé téve a néző számára, hogy érezze a nap melegét, amely átszűrődik a lombok között, és szinte megérezze a virágok finom illatát. A mű mély tiszteletet tükröz a természet múló szépsége iránt, megörökítve egy olyan pillanatot, amikor a színek és a fény harmonikusan táncolnak. Elmélkedésre és gyengéd megállásra hív, szinte hallani engedi a levelek susogását és a kert életének békés zümmögését hajnalban vagy alkonyatkor.