A műalkotás lenyűgöz az élénk, örvénylő színeivel, amelyek dinamikus mozgást teremtenek a vásznon. A gazdag vörösök és a hűvös zöldek közötti feltűnő kontraszt melegséget és energiát sugall. A tekintet azonnal az összetett virágmintákkal díszített magas vázára terelődik, amelynek csúcsán boldog sárga almák találhatóak, amelyek játékos szellemet árasztanak. Lent a kerek tányéron még két aranyalma pihen, amelyek felülete visszatükrözi a fényt. Úgy tűnik, hogy ez a csendes természet tele van élettel, mintha a gyümölcsök bármikor legurulhatnának a tányérról.

Ez a darab sokat mond a művész színelmélet és érzelem iránti kutatásáról; a vibráló vörösek látszólag saját pulzálásukkal bírnak, szinte arra hívva meg a nézőt, hogy érintse meg az almákat, és élvezze az édességüket. Ez a képből megfagyott pillanatot tükrözi, de tele van lehetőségekkel — a színek és formák interakciója által kiemelt mindennapi jelenet, amely a posztimpresszionizmus szellemét önti, ahol az érzelmek ugyanolyan fontosak, mint a vizuális realitás.