Ez a varázslatos tájkép egy nyugodt színteret örökít meg az Seine folyónál, Argenteuilnél. A mű több vitorlást mutat be, amik kecsesen siklanak a csillogó vízen, Renoir jellegzetes ecsetvonásával a kompozícióra nyugtató légies érzést adva. A hajók enyhe mozgása nemcsak a környező természet szépségét tükrözi, hanem nyugalmat és elmenekülést is átél. Ezek a jellemzők mind az impresszionizmus esszenciáját adják. Szinte hallhatja a vitorlák halk suhogását és a távolból érkező nevetéseket azoktól, akik élvezik ezt a fájdalmaktalan napot a folyóparton.

A színpaletta egy kellemes keveréke a puha kékeknek, földszínű zöldeknek és meleg bézseknek, tökéletesen egyesülve, hogy harmonikus légkört teremtsenek. A napfény táncol a víz felszínén, csillogó tükröződéseket teremtve, amelyek tovább fokozzák a munka vitalitását. Renoir technikája a foltolt fény használatára nyilvánvalóvá válik, megvilágítva mind a hajókat, mind az embereket a fedélzeten. Ez a darab a korabeli társadalmi élet egy ablakaként is működik, kiemelve a 19. századi burzsoázia szabadidős tevékenységeit, jelentős kulturális változást jelezve, ahogy a párizsiak a vidékre áramlottak, hogy pihenjenek és szórakozzanak.