Ebben a grandiózus jelenetben egy nagy lakoma káosza tárul a szemünkre. A színek élénksége és a fény és árnyék drámai kölcsönhatása lenyűgöző narratívát teremt, mely belénk húz a esemény szívébe. A kompozíció számos figurát tartalmaz, pompázatos ruhákban díszített gazdag vendégektől kezdve az intézőkig, akik körülfutnak, megragadják a mulatozás szellemét; mindezt árnyékolja egy bizonytalan érzés. Felsőbbrendű jelenlét lebeg a lakomaasztal felett, ahol a dekadens ételek és túltömött poharak egy túlzás táblázatát alkotják. Azonban a vidámság közepette tagadhatatlan feszültség is van - a villám fényt derít egy fenyegető légkörre, ami a bekövetkező sorsra utal e találkozóra.

Nézőként talán akaratlanul is belemerülsz a lakoma érzelmi zűrzavarába; a nevetés suttogása és a kiáltások keverednek összé, kakofóniát képezve, ami körülveszi ezt az étkezési pillanatot. A művész ügyesen alkalmazza a chiaroscuro technikákat, hogy kiemelje azokat az arcokat, akik közepes kifejezést mutatnak -- egyesek örömmel, mások meglepetten vagy megijedve. A gazdag és merész színek alkalmazása fokozza a látványosságot és a dráma érzetét, amely meghatározza a jelenetet. Történelmileg ez a festmény a bibliai Belsazár lakomájának történetén alapul, ahol a büszkeség és a bőség drámai bukáshoz vezet, és növeli a súlyt, amelyet minden figura hordozzák ebben az időben megrekedt pillanatban.