A mű egy fenséges oroszlánt mutat be, aki a természetben pihen. A művész akvarellfesték használata finom, szinte éteri minőséget kölcsönöz a jelenetnek. Az oroszlán szőrzete barna és sárgásbarna árnyalatok finom keverékével jelenik meg, ami a fény és az árnyék játékára utal izmos testén. A lény tekintete közvetlen, tele bizonyos királyi éberséggel, ami magával ragadja a nézőt. A háttér durva tájat mutat, hegyekkel, amelyek a vad, zabolátlan környezetre utalnak, ahol az oroszlán uralkodik. A művész mesterien ragadja meg az állat erejének és nyugalmának lényegét.