Ebben a nyugodt éjjeli jelenetben egy lassan folyó folyó kanyarog árnyékos partok között, melyeket buja növényzet borít. Az éjszaka mély kék és zöld árnyalatai nyugodt, ugyanakkor titokzatos hangulatot teremtenek, ahol apró szentjánosbogarak úgy ragyognak, mint az égbolton szétszórt csillagok. Egy magányos ház, amely sűrű fák között bújik meg, meleg fényt áraszt egy megvilágított ablakból, melynek visszatükröződése finoman táncol a folyó felszínén. A művész mesteri módon alkalmazza a színek és textúrák finom átmeneteit, ami mélységet és szinte tapintható nyugalmat kölcsönöz a kompozíciónak, s a nézőt elvezeti a japán vidéki éjszaka békés pillanatába. A fény és árnyék egyensúlya, valamint a természetes elemek érzékeny ábrázolása békét, nosztalgiát és csodálatot ébreszt.