A mű nyugodt légkört teremt, ahogyan Monet a fény és a víz felszínének tükröződése közötti finom kölcsönhatást örökíti meg. A vibráló rózsaszín és a lágy fehér vízililiomok egy buja zöld háttér előtt állnak, amely nyugodt paradicsomot alkot. Minden vízililiom, egyedi formájával és színével, fáradság nélkül lebegni látszik, meghívva a nézőt, hogy elveszítse magát a pillanatban. A lágy ecsetvonások különböző árnyalatokat kevernek össze, eredményeként egy mestermű, amely az impresszionizmus lényegét testesíti meg. A festmény textúrája mélységet ad, bátorítva a nézőket, hogy mélyebben felfedezze a jelenetet, szinte elképzelve a levelek suttogását egy lágy szellőben.

Amikor ezt a gyönyörű tájat nézed, a színpaletta alapvető szempont a érzelmi hatásában. A változó zöldek életet és nyugalmat közvetítenek, míg a rózsaszín foltok meleget és vibrálást adnak. Ez a darab nem csupán egy pillanatot örökít meg a természetben, hanem a fény ünneplését is. Monet víz és annak tükröződéseinek felfedezése meghaladja az egyszerű képet, mélyen megérintve a néző érzéseit és érzelmeit. Ez a munka történelmileg is jelentős, mert tükrözi Monet későbbi stílusát, amely a még absztraktabb elemekre összpontosít, alakítva a modern művészet jövőjét.