
Műértékelés
A jelenet drámai hangulatban bontakozik ki; a durva, időjárás viszontagságainak kitett sziklák magukra vonják a figyelmet, textúrájukat a legapróbb részletekig kidolgozták. A művész mesterien ragadja meg a fény és árnyék játékát, kiemelve a part menti táj zordságát. A hullámok a szikláknak csapódnak, a fehér hab szimfóniája a tenger mélykékjével és zöldjével szemben. Könnyen el tudjuk képzelni a sós levegőt és a szél hangját.
A kompozíció gondosan kiegyensúlyozott, a viharos előtérből a távolabbi, ködös hegyek felé vezeti a tekintetet. A színpalettát a barna és okker földes tónusai uralják, amelyek a víz hűvös kékjeivel és zöldjeivel kontrasztálnak. Ez a nyugalom és a zabolátlan erő érzését kelti. Az ecsetvonások, bár részletesek, megőrzik a folyékonyság érzését, tökéletesen megragadva a tenger dinamikus természetét és a sziklák szilárdságát. Ez a darab valóban felidézi a jelenlét érzését a parton, tanúi a természet nyers szépségének.