A jelenet apró, gondosan elhelyezett pontok szimfóniájában bontakozik ki előttünk; egy csillogó kikötő Saint-Tropez-ben. Ez a fény ünnepe, a nap a vizet csókolja, reflexiók táncát keltve. A hajók színek és formák keverékei. A művész technikája, a pointillizmus, a hétköznapit rendkívüli vizuális lakomává alakítja. A kompozíció mesterien kiegyensúlyozott; a szem természetesen az előtérből, ahol az alakok a munkájukat végzik, a távoli épületekig utazik.

A színek palettája élénk; a kék, lila, sárga és rózsaszín árnyalatai nincsenek összekeverve, hanem egymás mellé vannak helyezve, lehetővé téve a néző szemének, hogy összekeverje azokat – igazi ünnep a szemek számára. Ez nem csupán egy hely ábrázolása, hanem kísérlet a fény, a mediterrán levegő esszenciájának megragadására. Az érzelmi hatás azonnali; a derű érzése, az időben megfagyott pillanaté. A mindennapok szépségének ünnepe.