Egy ilyen csendes tájban az ember egy lágy, álomszerű atmoszférába burkolózik; mintha a vászon a nyugalom suttogásaival lélegezne. A Szajna nyugodt vize egy pasztellszínekben tündöklő eget tükröz, amelyet a hajnali fény festette; a néző szempilláinak mélységeibe vezet. Monet ecsettechnikája finom ritmust idéz elő, széles vonások tökéletesen összeolvadnak, harmonikus egyensúlyt teremtve a víz csendje és a part mentén burjánzó zöld között. A kék és zöld árnyalatok dominálnak a kompozíción, egy éterikus szőtte. Frissítően nyugtató hatást keltenek, amely szinte tapinthatóan megjelenik. E színeket krémes fehér lágy érintésével ötvözve Monet egy puha ragyogást ad a festménynek, amely megörökíti a pillanat lényegét.