Ez a festmény egy téli folyóparti tájat ábrázol, ahol a lágy kék, szürke és halvány rózsaszín árnyalatokból álló paletta hideg nyugalmat áraszt. Az impresszionista ecsetvonások egy ködös, hóval borított ipari várost sejtetnek, ahol sötét gyárkémények és magas tornyok halványan rajzolódnak ki a távolban. A folyón néhány kis hajó és gőzhajó úszik, finom hullámaik csendes mozgást visznek a mozdulatlan, fagyos levegőbe. A fény, amely megcsillan a vízen és a távoli épületeken, egyszerre sugallja a tél hidegét és a nyugodt, elmélkedő hangulatot.

A művész technikája mesteri módon kezeli a fényt és a légkört, laza, rétegzett ecsetvonásokkal olvasztja össze a formákat és színeket, megidézve a hó puhaságát és a téli égbolt szórt fényét. A kompozíció egyensúlyt teremt a távoli város mozdulatlansága és a vízen zajló finom aktivitás között, meghívva a nézőt, hogy elképzelje a motorok tompa zaját és a dér csendes leheletét. Az 1916 nehéz éveiben készült mű nyugodt menedéket kínál, megörökítve a természet és az emberi élet csendes kitartását a tél zordsága és a háború bizonytalansága közepette.