Ebben a lenyűgöző alkotásban a Palazzo Contarini tükörképe a velencei csatorna hullámzó vizein táncolva varázslatos fény- és árnyékjátékot hoz létre. Monet ethereális szépséggel örökíti meg ezt a történelmi épületet; a kék, lila és meleg sárga élénk ecsetvonásai harmonikusan olvadnak össze, életet és vibrálást kölcsönözve a tájnak. A vászon előtt állva szinte érezni lehet Velence puha szellőjét, és hallani a gondolások lágy hangját, amely a levegőben visszhangzik, felidézve a város egyedi vonzerejét.

Minden ecsetvonás szándékosnak, mégis spontánnak tűnik, bemutatva Monet szín- és formai mesterségét. A Palazzo építészeti részletei álomszerű minőségben elmosódnak, jelezve, hogy nem csupán egy szerkezet, hanem egy emlék, a velencei varázslat szellemének benyomása. Ez a festmény, mely 1908-ban készült, nem csak a világ észlelését tükrözi, hanem belső érzelmeit is, meghívva a nézőket egy olyan nyugodt pillanatra, ahol az idő szinte megállni látszik — ez az impresszionizmus erejének tanúbizonysága, amely a helyet és az érzéseket egyaránt kifejezi.