A festmény a csatornán töltött békés pillanatot örökíti meg, egy klasszikus Tartane kecsesen hajózik a vízen. A művész ecsetvonásai ügyesen ábrázolják a fényt és a hangulatot, mélységérzetet keltve. Az égbolt, a lágy kékek és fehérek keveréke, finom szellőre utal, a vízben a hajó és az égbolt tükröződése pedig a béke és a csend pillanatát idézi, a francia mediterrán part festői panorámáját. Szinte hallom a víz finom csobbanását a hajótesten.

A kompozíció tökéletesen kiegyensúlyozott, a tekintetet az előtérből a távoli horizontra irányítja. A partvonal földszínei gyönyörűen kontrasztban állnak az égbolt és a víz hűvös kékjeivel és fehéreivel, harmonikus vizuális élményt teremtve. A művész képessége a jelenet lényegének megragadására egyértelmű, a nyugalom és a nosztalgia érzetét keltve, a művész fény- és árnyékhasználata, valamint a színek finom átmenetei a mélység és a realizmus érzetét keltik. Mintha a művész megörökített volna egy múló pillanatot, megőrizve szépségét az örökkévalóságnak.