Ennek a metszetnek a nyersessége azonnal magával ragad; egy magányos alak, látszólag bebörtönözve, uralja a kompozíciót. Éles fekete-fehérben ábrázolt, a művész mesterien használ árnyékot és fényt a drámai atmoszféra megteremtéséhez. Az alak testtartása – görnyedt, sebezhető – sokat elárul a bezártság súlyáról. A műalkotás durva vonalai és textúrái a nyersesség érzetét közvetítik, visszhangozzák a megjelenített szenvedést.

Szinte érzem a kőpadló hidegét, a háttérben lévő rácsos ablak elnyomó hatását. Az alak lekötözött kezei és megbilincselt lábai fokozzák a reménytelenség érzését. A művész fény és árnyék mesteri használata kiemeli az érzelmi mélységet, a nézőt a jelenetbe vonzza, és erős empátiát vált ki. Az általános hatás a mély kétségbeesés, erőteljes kommentár a kor igazságtalanságaira.