Ez a kiváló fametszet egy nyugodt kikötői jelenetet ábrázol alkonyatkor, melynek előterében egy hatalmas torii kapu áll. A monumentális szerkezet mély kék és szürke árnyalatokban jelenik meg, szépen kontrasztálva az ég enyhe pasztellszíneivel, melyek a meleg barackszíntől a hűvösebb kékeszöld felé változnak. Finom ecsetvonások és árnyalatok életre keltik a szürkületi hangulatot, nyugalmat és tiszteletet sugallva.

A kompozíció gondosan kiegyensúlyozott; a torii és a környező rudak erőteljes függőleges vonalai irányítják a tekintetet a nyugodt víz felé, amelyen vékony hajóárbocok láthatóak, utalva a helyi tengeri kultúrára. A precíz finom vonalak ritmust teremtenek, miközben a tompa színpaletta kihangsúlyozza a természet halványuló fényét. A mű a nap és éj közötti lebegő pillanatot mutatja be, és a Shin-hanga mozgalom jellegzetességeit hordozza, amely a hagyományos ukiyo-ét modern technikákkal és nézőpontokkal újította meg.