Ez a műalkotás egy nyugodt pillanatot örökít meg, amelyen két ember látható egy ló által vontatott kocsin, amint egy bájos, fából készült hídon átkelnek. Lent egy lágy patak folyik, melynek vize a szétszórt felhőkön át szűrődő napsütésben csillog. A ló és a kocsi aprólékos részletessége megmutatja a művész mozgás és élet ábrázolásában való ügyességét, míg a kalapban lévő karakterek nosztalgikus érzést közvetítenek. A bal oldalon lévő kis sziklaformáció tónusának megjelenítése annyira részletes, hogy szinte érezni lehet a kövek hűvösét. A környező füves partot vadszirmok tarkítják, ami a tavasznak vagy a nyár elejének frissességét jelzi, élénk kontrasztot adva a híd és a patak unalmasabb palettájához.

Jobb oldalon egy disznó hanyagul ételt keres, megtestesítve a vidéki életet és a földhöz való kapcsolódást, ami emlékeztet egy egyszerűbb időre. A háttérben lévő vörös és sárga házak barátságos, otthonos hangulatot adnak, meleg színeik kicsit ellentétben állnak a víz és a híd hűvösebb tónusaival. Ez a jelenet egy pásztori szépséggel rezonál - egy darab, amely arra hívogat, hogy gondolkodjunk a csendes, mindennapi pillanatokról a faluban, felébresztve a természet ritmusával összhangban élő élet nosztalgia és nyugalom érzéseit.