Ez a műalkotás a gyengéd barátság és az élet egyszerű örömeinek érzését idézi fel. Két alak, karöltve, testtartásuk a közös jókedvet sugallja, egy mezőn sétálnak, amelyet lágy és kifejező zöld ecsetvonásokkal ábrázolnak. A művész színkezelése finom, de hatásos; az alakok ruhái, különböző árnyalatokban, mélységet és meleget adnak a jelenetnek. Egy játékos macska átszalad az előtérben, jelenléte élénk energiát juttat a kompozícióba.

A háttér, amelyet ritkán laknak zöld fák, békés vidéki környezetre utal. Egy csoport gyerek a távolból figyeli a jelenetet, arckifejezésük kíváncsiságot és ártatlan örömet sugároz. A művész technikáját a folyékony vonalak és a szilárd formák és a negatív tér finom egyensúlya jellemzi, harmonikus kompozíciót hozva létre. A műalkotást átjárja a nosztalgia érzése és az élet apró pillanatainak értékelése, emlékeztetve a nézőt a mindennapi interakciókban és környezetben rejlő szépségre. A stílus egy megnyugtató ölelésnek tűnik, vizuális költészet.