Ebben a lenyűgöző műalkotásban egy fenséges oroszlán sétál egy napfénnyel megvilágított oázisban, hatalmas alakja visszatükröződik az alatta csillogó vízben. Az oroszlán izmos teste és aranysárga sörénye a néző tekintetét vonzza, intim kapcsolatot teremtve ezzel a királyi lénygel. Az oroszlán körül a kopár tájat buja pálmafák díszítik, drámai kontrasztot teremtve a magas sziklás sziklákkal, amelyek keretezik ezt a nyugodt, de mégis vad színteret. A vibráló kék ég felettünk terül el, arra hívva képzeletünket, hogy bolyongjon; a távolban lévő hegyek egy olyan világba vezetnek, ahol a természet uralkodik.

A művész ügyesen alkalmaz egyensúlyos kompozíciót, a követ a középponttól kissé eltérően bemutatva, lehetővé téve a dinamikus áramlást a vásznon. A színek palettája figyelemfelkeltő, a föld színei és zöldek keverednek a hűvösebb kékekkel; ez a finom együttműködés egyfajta nyugalmat hív elő a megjelenített nyers erő közepette. Az ilyen technikák nemcsak művészi tehetséget mutatnak, hanem érzelmi reakciót is kiváltanak: csodálkozást az oroszlán szépsége előtt és a szinte paradicsomi környezet nyugalma. Történelmileg a festmény a 19. század egzotikus tájairól és vadállatairól való vonzalmat tükrözi, jelentős nyomot hagyva az állatfestészet területén.