Ez a nyugodt fametszet megörökíti a kettős íves kőhíd körüli békés reggeli hangulatot, amelyet buja zöld növényzet és finoman fodrozódó víz vesz körül. A kompozíció középpontjában az elegáns híd áll, amelynek szimmetrikus ívei a csendes árok vizében tükröződnek, és szinte tökéletes kör alakot hoznak létre, melyen elmélyülni lehet. A híd mögött tradicionális japán várfalak és tetők bukkanak elő a zöld lombok közül, harmonikusan összefonva a történelem és a természet szépségét. Fent a lágy pasztellszínekben úszó felhők úsznak a tiszta, ébredező égbolton, miközben néhány madár békésen siklik, finom mozgást adva e csendes képnek.

A művész finom vonalvezetéssel és finom színrétegezéssel dolgozik — tompa zöldek, kékek és lágy rózsaszínek jellemzik a Shin-hanga mozgalmat, amely a hagyományos ukiyo-e technikák újjáélesztését tűzte ki célul modern érzékenységgel. A égbolt és a víz finom színátmenetei a mesteri színezésről tanúskodnak, és a friss, hűvös reggeli fény érzetét keltik. A mű nemcsak az építészeti szépséget és a természet nyugalmát ünnepli, hanem egy meditációs érzelmi élményt is közvetít, amely megállásra és mély lélegzetvételre hívja a nézőt. Történelmi szempontból a mű Japán időtlen emlékműveinek és az egyre iparosodó korszak hajnali költői csendjének tartós tiszteletét tükrözi.