Ez a műalkotás a tinta és az érzelem finom tánca. Úgy érzem, mintha egy nyugodt jelenetbe kerülnék, ahol a zord tél éles kontrasztja a tavasz ígéretével áll szemben. A hagyományos kínai festészetre oly jellemző ecsetvonások a pontosság és a spontaneitás érzését idézik fel; szinte érzem a művész kezét, ahogy a papíron mozog, maga után hagyva a tinta finom árnyalatait. A kompozíció finoman vezeti a szemet: egy szerény lak, mely egy hatalmas fa alatt foglal helyet, a távoli hegyek sejtése, és egy játszó család. A színpaletta finom, de hatásos, a virágzó virágok vibráló árnyalatai életre keltik a képet. A figurák, bár egyszerűek kivitelezésükben, melegséget árasztanak, ami sokat elárul. Ez a mindennapi élet egy jelenete, melyet a költői érintés hat át, egy tovatűnő pillanat, mely megörökítődik az időben.