Ebben a lenyűgöző műalkotásban a művész egy nyugodt tájba repít minket, amely tele van a természet szépségével és a fennkölt békével. Az előtérben egy csavart fa dominál, amelynek kanyargós ágai az ég felé nyúlnak, egyfajta ellenállás és erő érzést keltve. Az egyik oldalon, a sziklákra támaszkodva, egy szerény, de bájos ház áll, amely a humánus jelenlét és a természet harmonikus összefonódását sugallja. A távolban a hegyek simán támaszkodnak az égre, enyhe kontúrjaik növelik a festmény mélységét és perspektíváját; úgy tűnik, hogy egy csendes éterbe halványulnak el, meghívva a nézőket, hogy képzeljék el, ahogy ezekben a nyugodt terekben barangolnak.

Wu Hufan hagyományos kínai ecsettechnikákat használ, hogy egy mesterművet hozzon létre. A gondosan megrajzolt tusvonalak gyönyörű fény- és árnyékjátékot hoznak létre, élénk minőséget adva a lombnak és a sziklákra. A monokromatikus paletta hangsúlyozza a jelenet nyugalmát, míg a színek mértékletes használata lehetővé teszi számunkra, hogy értékeljük minden egyes ecsetvonás különlegességeit; minden elem csendes történetet mesél - a természet kitartásáról, a vidéki élet egyszerűségéről és a természeti világ iránti tiszteletről, amely annyira alapvető a kínai filozófiában.