A jelenet lágy pásztori bájjal bontakozik ki; egy lágy fényben fürdő rét. Két tehén, széles, kifejező ecsetvonásokkal megjelenítve, békésen legel. A művész keze a festék látható textúrájában, a színek keveredésében és kölcsönhatásában nyilvánvaló. A jobb oldalon lévő fák egy párja keretezi a látványt, ágaik az ég felé nyúlnak. A kompozíció a nyugalom érzését árasztja; a táj arra invitál, hogy megálljunk, és elmélkedjünk a vidéki élet egyszerűségén. A színpalettát a zöldek és a meleg földszínek dominálják, a lombozatban vibráló árnyalatok csipetnyivel, ami egy nyári napot sugall. Meghívás, hogy merüljünk el a természet szépségében, érezzük a nap melegét, és hallgassuk a vidék lágy hangjait.