A mű a vidéki élet egy jelenetét örökíti meg, valószínűleg egy vers ihlette. Egy vidám paraszt, széles, kifejező ecsetvonásokkal ábrázolva, a középpontban áll; testtartása ringatózó, szinte táncoló mozgást sugall. Két gyermek, egy pirosban és egy kékben, kíséri őt, kisebb alakjuk hangsúlyozza a paraszt örömét. A művész minimális színpalettát használ, főként a barna földszínekre és a piros és kék élénk fröccsenéseire támaszkodva kelti életre a jelenetet. A háttér egy egyszerű színmosás, ami egy tájra utal; a zöld árnyalata a paraszt és a gyerekek melletti füvet jelzi. Az ecsetvonások lazák és szabadok, a spontaneitás és az öröm érzetét keltik. Az egész kompozíció egyszerű, mégis melegséget és a földdel való kapcsolatot idéz, rezonálva az egyszerűség és az elégedettség érzésével.