Ebben a nyugodt műben egy magányos teknős pihen egy sziklán, megtestesítve a természetben egy nyugodt pillanatot. A művész a nyugalom esszenciáját ragadja meg, lágy ecsetvonásokkal ábrázolva a buja füvet és a kő körüli lágy hullámokat. A kompozíció gondolkodásra hív, visszatükrözve a kelet-ázsiai kultúrában a teknősökhöz gyakran társított bölcsességet. Az akvarell finom színkontrasztjai, a világos zöldektől és sötét szürkéktől a háttérben megtalálható ködös fehérig, megnyugtató atmoszférát idéznek elő, ami egy nyugodt, felhős napra utal.