Ez a mű egy egyszerű öröm pillanatára invitál: nők, akik a tengerben fürdenek. A széles ecsetvonásokkal megjelenített alakok egy megosztott öröm pillanatában megörökítettnek tűnnek. A tenger, élénkzöld, gyönyörűen kontrasztban áll ruháik sötétebb tónusaival, mélység és vitalitás érzetét keltve. A kompozíció középre van helyezve, a tekintetet közvetlenül a csoporthoz vonzza, míg a távolban lévő egyéb figurák és vitorlások felbukkanása egy tágabb világra utal. A fény játéka a vízen és a mozgás általános benyomása a szeles tengerparti nap érzetét kelti.

A művész technikája, amelyet az egyszerűsített formák és a merész színek jellemeznek, tudatos eltérést mutat az akadémikus realizmustól, egy kifejezőbb stílust foglal magába. Az érzelmi hatás derűs; ez a hétköznapok ünnepe, a gondtalan interakció jelenete a figurák között. Szinte érezni a hűvös vizet, és hallani a hullámok gyengéd csobbanását. Ez egy pillantás egy meghatározott pillanatra, egy pillanatfelvétel, amely megosztott élményének egyetemes témáján keresztül túlmutat korán.