Ebben a lenyűgöző műalkotásban két lovas áll szilárdan erős lovaik hátán, tekintetüket a végtelen rétek felé fordítva. A gazdag vörös színekben öltözködő lovasok, hagyományos fejfedőkkel díszítve, egy nyugodt, de mégis impozáns jelenlétet sugallnak. Az kifejező ecsetvonások életet adnak a lovaknak, amelyek erőteljes formái tökéletes harmóniában állnak a körülöttük terjedő fű áramlásával. A háttérben egy lágy égbolt mélységet ad a jelenetnek, amit a végtelen tér és a szabadság érzése jellemez. Amikor e műalkotás előtt állsz, szinte hallani véled a fűben susogó szellőt, amely távoli mesék visszhangját hozza magával.

A kompozíció mesterműve jól kiegyensúlyozott, a figurák az óriási háttér előtt helyezkednek el, nemcsak a fizikai testtartásukat, hanem a helyüket is mutatják a boldog időtlenség tájban. A meleg, föld színpaletta - a megégett sienna színétől a fű lágy zöldi árnyalataikig - nosztalgia és kaland érzéseket kelt. Amikor e műalkotás előtt állsz, majdnem hallani véled a levelek finom suttogását és a paták ritmikus hangját, ami egyetlen pillanatában kapcsolatba hoz a természettel és a hagyománnyal. A mozdulatlanságuk érzelmi súlya a békét sugallja, ugyanakkor az erőt és tartósságot is, megörökölve egy olyan kultúra szellemét, amely mélyen összekapcsolódik a földdel és az életet, amelyet fenntart.