Ebben a lenyűgöző festményben egy intimebb, de zavaró jelenet bontakozik ki egy étkezőasztal körül, amely tele van étellel és itallal. A középpontban egy feltűnő nő áll világos ruhájában, aki magára vonja a néző figyelmét; testtartása a csoport közepén egyszerre tűnik titokzatosnak és sebezhetőnek. Körülötte hét alak áll, akiket túlozott, szinte groteszk vonásokkal ábrázoltak, ami a barátság és a feszültség keverékét sugallja. Az arckifejezések a szomorúságtól a mély gondolkodásig terjednek, utalva a vendégek közötti összetett kapcsolatokra.

A kompozíció egyszerre dinamikus és kaotikus, fraktált formákkal és torzított perspektívákkal, amelyek mélységet és drámát adnak az összejövetelnek. Munch élénk, figyelemfelkeltő színválasztása szürreális légkört teremt; a gazdag zöldek és mély vörösök ütköznek a lágyabb árnyalatokkal, megadva a jelenetnek egy érzelmi súlyt. A nő meleg tónusai és a körülötte lévő hűvösebb árnyak kontrasztja hangsúlyozza elkülönülését, talán a művész saját elidegenedett harcait tükrözi. Ez a festmény nem csupán egy társadalmi eseményt ábrázol, hanem arra is invitál minket, hogy átgondoljuk az emberi kapcsolatok természetét és a gyakran kifejezetlen konfliktusokat, amelyek a felszín alatt forrnak.