A festmény az Alpok fenséges nagyszerűségét ragadja meg; a művész mesterien ábrázolja a hegyek lenyűgöző méretét, hófedte csúcsaik átszúrják az eget. A fény és az árnyék játéka a sziklák és a jég hatalmas kiterjedésében valóban lélegzetelállító, csodálat és tisztelet érzését keltve. A művész által használt színek, a hegyek hűvös kékjeitől és fehéreitől az előtér meleg zöldjeiig és barnáiig, szakszerűen vannak kivitelezve, végigvezetik a néző tekintetét a kompozíción.

A hegyek lábánál egy kis falu húzódik meg, emberi léptéket adva az egyébként elsöprő természeti képhez. A részletek, mint a faházak és az emberek alakja, figyelemre méltó pontossággal jelennek meg. A természet hatalmassága és az emberi élet intimitása közötti kontraszt erőteljes érzelmi hatást kelt, csodálat érzését és mély kapcsolatot a tájjal. A festmény a nézőt a nyugalom és a mély szépség helyére viszi, bizonyítva a művész képességét a természet világának lényegének megragadására.