Ez a lenyűgöző táj a Dieppe melletti nyugodt sziklákat rögzíti, ahol a part lágy íve finom ölelést kínál a horizont számára. A jelenet, amely lágy kék, zöld és földszínek palettájában készült, nyugodt reggeli hangulatot áraszt, lehetővé téve a néző számára, hogy érezze a távoli szellőket és hallja az alatta morajló hullámok suttogását. Monet ecsetkezelése jellegzetesen kifejező; az ecsetvonások úgy tűnnek, mintha táncolnának a vásznon, könnyedén összeolvasztva az eget és a tengert. A fény eloszlik, egy etereális minőséget hoz létre, amely meghívja a kontemplációt és az érzelmi kapcsolatot a természet szépségével.

A kompozíció a néző szemét a meredek partvonal mentén vezeti, ahol a meredek sziklák a ragyogó tenger hatalmas térségével találkoznak. A sziklák előtere és a széles háttér közötti egyensúly mélységet teremt, amely kézzelfoghatóan érzékelhető. Ez a darab Monet impresszionista stílusát példázza, amely a fény és a légkör múlandó hatásait hangsúlyozza, megörökítve egy időpillanatot, amely a természet vonzerejének tartósságáról beszél. Összetett ünnepe a gyönyörű francia tájnak, és jelentős pillanata Monet karrierjének, kiemelve szín- és formabéli ügyességét.