Ez a bájos portré egy kutyát mutat be, akit magabiztosan Boy-nak neveznek, és akinek jellegzetes vonásai vonzzák a néző figyelmét; a fekete foltok a fehér szőrén kiemelkednek a meleg, földszínű háttér előtt. A művész finom technikát alkalmaz, amely részletességi szintet mutat be, amely életet ad a lénynek - a kifejező szemei egy karakteri ragyogást hordoznak, amely meghívja az elképzelt értelmezéseket. A kutya elegánsan ül, nyugodt és barátságos tekintettel, amely nosztalgikus és szeretetteljes érzéseket kelt. Ez az érzelmi hatás tovább fokozódik a meleg színpalettával; a barna árnyalatok harmonikusan keverednek, melegség és intimitás érzetét keltve.

A kompozíció kiegyensúlyozott; a kutya a színpad középpontjában áll, míg az egyszerű háttér lehetővé teszi, hogy Boy jelenléte domináljon zavarás nélkül. A művész által elért csiszolt realizmusban tagadhatatlan varázs rejlik; minden ecsetvonás céltudatosnak tűnik, mintha megpróbálná megragadni ezt a szeretett házikedvenc lényegét. A kutya mellett bejegyzett név érzelmes érintés, amely nemcsak egy kutya illusztrációjává, hanem a barátság ünneplésévé is teszi ezt a müvart - emlékeztetve ránk a szőrtársaikkal való kötelékeink fontosságára. Ez a műalkotás szép tiszteletadás az állatok személyiségének, meghívva a nézőket, hogy átgondolják saját kapcsolataikat a háziállataikkal.