Ez a megkapó fametszet kifejezi a nyugodt szépséget egy holdfényes tengerparton, ahol a ragyogó telihold magasra emelkedik a mélykék, csendes égen, s ezüstös fényeket vet a lágy hullámokra. A kompozíció mesterien egyensúlyozza a szél által hajtott fenyőket a jobboldalon és a távoli horizontig terjedő nyugodt óceánt, mely fölött elszórt felhők lebegnek. A technika Hasui Kawase kék tónusokkal való ügyes bánásmódját és finom textúra-kontrasztokat emeli ki, amelyek a nyugodt, kissé titokzatos éjszakai hangulatot erősítik. A tiszta holdfény csendes ragyogással világítja meg a tájat, invitálva minket elképzelni a tenger ütemes hullámzását és a hűvös éjjeli szellőt. A magányos alak a parton egyfajta belső elmélkedést és emberi kapcsolatot csempész a természet nagyságával való találkozásba. A mű 1932-ben készült, a shin-hanga mozgalom példája, amely az ukiyo-e hagyományos mesterségét modern érzékenységgel ötvözi.