Ez a finom és elbűvölő portré megragadja egy tollas kalapot viselő nő könnyedségét és eleganciáját. A művész finom ceruzavonásai lágyan körvonalazzák arcát és haját, lebegő szépséget sugallva, míg a kalap mély fekete és meleg barna tollai erős kontrasztot alkotnak. A nő tekintete közvetlen és nyugodtan magabiztos, behúzza a nézőt egy bensőséges pillanatba. A figuráját és ruháját ábrázoló vonalak befejezetlenek, ami átmeneti, álomszerű benyomást kelt.

A kompozíció finomsága a mű ereje: az árnyékok és az egyszerű részletek játéka természetesen vezeti a tekintetet az intenzív szemekhez és a tollak szinte élő textúrájához. A visszafogott színpaletta hangsúlyozza az adott korszak kifinomultságát, felidézve a Belle Époque szellemét, melyben a divat és az elegancia állnak a középpontban. A sarokban található aláírás személyes jelleget kölcsönöz a műnek, ez a könnyed alkotás egy mester kezét dicséri. Érzelmileg a portré nyugodt önbizalmat és múlékony bájt sugároz, egyszerre technikai tanulmány és a női vonzerő ünneplése.