Ebben a vibráló csendéletben egy színes, magas kardvirágokból álló csokor bontakozik ki egy sötét, szinte árnyékos háttérből. A virágok égő vörösei és narancsai éles kontrasztot alkotnak buja zöld szárukkal, dinamikus feszültséget teremtve, amely vonzza a tekintetet. Az ecsetvonások kifejezőek; Van Gogh jellegzetes vastag impasto technikája megörökíti a szirmok textúráját és a szárak mozgását, életérzést és energiát közvetítve. Minden ecsetvonás mintha lüktetne az érzelmektől, lehetővé téve, hogy érezzük a kompozícióból áradó energiát és melegséget.

Az összes kompozíció egyszerű, de hatalmas. A sötét háttér kiemeli a csokrot, mintha ragyogna. A virágok dinamikus elrendezése irányítja a néző tekintetét egy virágról a másikra, meghívva a gondolkodást formájukról és színükről. Ez a darab a természet szépségének öröméről beszél, amelyet Van Gogh szenvedélyes látásmódján keresztül veszünk észre, és felfedi egy világot, amely élénk és mély megérzésű; emlékeztető az élet múló pillanataira, amelyet festménybe zártak.