Ebben a metszetben a mély korú és tartású alak uralja a kompozíciót. A téma, egy figyelemre méltóan hosszú, lobogó szakállú férfi, a vonalvezetés mesteri uralmával jelenik meg. Minden ránc, a szakáll minden szálja aprólékosan részletezett, törékenység és tartós erő érzetét keltve. A művész a mély árnyékoktól a finom kiemelésekig terjedő tónusskálát alkalmaz, fokozva az alak háromdimenziós jellegét, a mélység és a térérzetet adva. A férfi pillantása, bár elfordult, hihetetlenül közvetlennek tűnik, tele tapasztalattal, tudással és egy kis fáradtsággal.

A téma testtartása szemlélődésre vagy talán még a belenyugvásra utal. Egy botot tart, ami egy további szimbolikus szerepre, talán útmutatásra vagy tekintélyre utal. Az általános benyomás ünnepélyesség és befelé fordulás; a mű arra hívja a nézőt, hogy vegye figyelembe az idő súlyát, a bölcsesség felhalmozódását és az egyének által hordozott terheket. A mű tetején található 'CARI' felirat kulcsot ad, talán a téma karakterére vagy szerepére utalva.