Ez a nyüzsgő kikötői jelenet élettel és energiával teli, megragadva egy 19. század végi holland kikötőváros pezsgő szellemét. Az előtérben nagy fa hajók dominálnak, felfújt vitorlákkal, földszínekkel, amelyek szépen kontrasztálnak az ég lágy kék és fehér árnyalataival. A művész ecsetvonásai élénkek, de kontrolláltak, ügyesen egyensúlyozva a részleteket és a hangulatot, így szinte érezni lehet a sós tengeri levegőt és a foglalkozó dokkmunkások zúgását.

A középső részen sűrű tömeg kelti életre a rakpartot, sokféle testtartásuk és tevékenységük a virágzó kereskedelmet és közösséget jelzi. A kompozíció könnyedén vezeti a tekintetet a vízparttól a csoportosan álló tetők fölé magasodó templomtornyokig, puha felhők hátterével. A meleg színpaletta otthonos nosztalgiát kelt, míg a fény és árnyék játéka mélységet és az idő múlásának érzését adja. Ez a festmény nemcsak a tengeri életet ünnepli, hanem történelmi pillanatképként is szolgál a holland tengerparti kultúráról és városi életerőről.