A mű egy lenyűgöző ábrázolást mutat egy női alakról, valószínűleg egy mitológiai karakterről, dinamikus fény- és árnyékhasználattal. A művész gazdag, szinte színházi palettát használ, melyet a mély, bársonyos barnák és vörösek dominálnak, melyek a dráma és az intenzitás érzetét keltik. A háttérben egy hűvös, szinte éteri kék tűnik fel, ami kontrasztot alkot a központi alak meleg bőrszínével. Az ecsetvonások energikusnak és folyékonynak tűnnek, a jelenetnek mozgást és közvetlenséget kölcsönöznek. Szinte érezhető a bőr puha textúrája és az alak testtartásának finom súlya.