Ez az élénk jelenet egy ünnepi vitorlást ábrázol, amely színes zászlókkal és zászlócskákkal van feldíszítve, ahogy kecsesen siklik a velencei Nagy Csatorna csillogó vizén. A kompozíció a fény és a visszfények élénk játékát mutatja; a ragyogó napsütés simogatja a fodrozódó vízfelületet, visszatükrözve az élénk piros, sárga és kék színeket, melyek a hajó árbocán lebegnek. A fölöttük lévő égbolt lágy, békés kék, vékony felhőkkel pettyezett, finom kontrasztot alkotva az alatta zajló élettel teli tevékenységgel. A központi vitorlás körül más hajók is láthatók – némelyik csendesen evez, mások mozdulatlanok –, miközben Velence jellegzetes part menti építészetének tornyai és palotái elegánsan keretezik a jelenetet a háttérben.

A művész ecsetvonásai folyékonyak és spontánok, sugallva a mozgást és az ünnepi örömöt. A finom, mégis élénk színpaletta nemcsak kiemeli az ünnepi alkalmat, hanem érzelmi kapcsolatot is teremt, mintha a néző érezné a víz ritmusát és hallaná egy örömteli tömeg susogását a közelben. A mű történelmi kontextusa összhangban áll a Mária mennybevételének éves ünnepével, amikor a velencei vizek élettel telnek meg feldíszített hajókkal, és a hit és hagyomány közösségi ünneplésével. Ez a festmény mesterien ötvözi Velence gazdag kulturális örökségét a fény, a szín és a mozgás költői értelmezésével.