A békés tájkép egy csendes japán hegyi várost ábrázol, amely mögött a hóborította Fuji-hegy impozáns háttere látható alkonyatkor. A kompozíció kiegyensúlyozza az előtérben álló tradicionális faépületek sötét, árnyékos sziluettjeit a narancssárgából halványkékbe átmenő lágy naplemente égbolt fényével, nyugodt esti hangulatot teremtve. A házak, kövezett utak és ritkás lombú fák finom részletei intimebbé teszik a jelenetet, míg a hagyományos ruhákba öltözött alakok élénkséget és méretarányt adnak a békés utcának.

Az ukiyo-e kifinomult technikájával készült nyomat mesteri fametszést és finom szín- és textúraváltásokat mutat, ötvözve a naturalizmust a stilizálással. A tompított színpaletta hangsúlyozza az emberi lakóhely és a természet harmóniáját, míg az égen és a hegyen finoman árnyalódó tónusok mélységet és légkört teremtenek. A mű nem csupán Japán tiszteletét fejezi ki a Fuji-hegy iránt, mint a szépség és spiritualitás szimbóluma iránt, hanem a shin-hanga mozgalom modern újraélesztését is megtestesíti, amely a hagyományos ukiyo-e esztétikáját új lendületet ad, meghívva a nézőt, hogy megálljon egy pillanatra és élvezze a kultúrával átitatott mindennapok csendes nagyszerűségét.