A műalkotás egy idilli teraszjelenetet tár elénk, amelyet a burjánzó, túláradó virágok jelenléte tesz idillivé. A rózsák különböző árnyalataiban, rózsaszínben, krémben és bordóban lezúdulnak egy kovácsoltvas korlátról. A művész ecsetvonásai megragadják a szirmok finom textúráját, tapintható lágyságot adva nekik, ami a nézőt arra ösztönzi, hogy kinyújtsa a kezét és megérintse őket. Egy kis madár kecsesen ül a korláton, látszólag elmerülve a szemlélődésben, ami a jelenethez a nyugalom érzetét adja.