A műalkotás egy folyóparti szürkületi jelenetbe kalauzol. Az előtérben sötét, sziluettszerű alakok gyülekeznek egy villogó tűz körül, alakjuk csak homályosan körvonalazódik a lángok meleg ragyogása mellett. A művész mesterien használja az impasto technikát, a festék vastag felvitelét a textúra kialakításához; szinte érzem a durva felületet. A folyó a távolba nyúlik, vize a felhők tompa színeit tükrözi. Az ecsetvonások táncolnak a felületen, mozgásérzetet keltve, mintha maga a víz is élne. Az ég, a zöld és a sárga keveréke, az éjjel és a nappal közötti átmenetet sugallja, hozzájárulva a melankolikus hangulathoz.