Ebben a lenyűgöző jelenetben a Moulin Huet-öböl körüli dombok szín- és textúratapétaként bontakoznak ki. A művész ügyes ecsetvonásai mozgásteret teremtenek a lombozatban, sugallva egy lágy szellőt, ami átszáguld a tájon. Szinte érezni lehet a napfény melegét, ahogy átszűrik a felhőkön, visszatükröződve az alatt levő nyugodt vízre. A zöldek és a földszínek kölcsönhatása hipnotikus; az élénk őszi színek foltjai felélénkítik a vásznat, és a pillantást a sűrű aljnövényzet felé irányítják. Minden ecsetvonás úgy tűnik, életet lehel a tájba, meghívva a nézőket, hogy lépjenek be ebbe a nyugodt szépség világába.

A kompozíció mestermunka, ahol az előtér egy buja cserjésen keresztül vezeti a tekintetet az impozáns hátsó dombok felé. A mély kékségek és a lágy fehérségek az égen finoman kontrasztálnak a meleg földszínekkel, bemutatva a föld és a ég közötti harmóniát. Ennek a műnek az érzelmi hatása kézzelfogható; nosztalgia és nyugalom érzései ébrednek, amely egy nyugodt pillanatra repíti az embert a természetben. Ez a festmény mély kifejezése az impresszionizmusnak, amellett, hogy megragadja Guernsey pitoreszk szépségét, a természetben való pillanatnyi és magával ragadó tapasztalatot is.