A szem azonnal a díszes, kék szegélyű tányérból kicsorduló, vibráló dáliákra szegeződik; mélyvörösük, narancssárgájuk és lilájuk kontrasztot alkot a hasonló színű, mintás szövet hátterével. Egy nagy, szinte gömbölyű hortenzia, rózsaszín virágfürtökkel, frissességet ad, és kontrasztban áll a virágok és textilek nehezebb textúráival. A kompozíció gondosan elrendezettnek tűnik, a kancsó és a gyümölcs vizuális horgonyként funkcionál, egyensúlyban tartva a virágok bőségét.

A művész enyhén lapított perspektívát használ, ami fokozza a dekoratív minta és a felület érzését. Az ecsetvonások, bár láthatók, kontrolláltak, ami szilárdságot és súlyt kölcsönöz a tárgyaknak. A komplementer színek használata, mint például a tányér kék pereme a háttérszövet narancssárga tónusaihoz viszonyítva, vizuális érdeklődést kelt, a néző szemét a vászon egészére vonzva. Olyan csendélet, amely egyszerre átgondolt és spontán, egy pillanat, amelyet precizitással és költészettel ragadtak meg. Szinte érzem a virágok illatát, és a szövet lágy esését.